Alig szoktam kuktában főzni. Pedig van kuktám, évekkel ezelőtt kaptam Anyutól. Amikor főzni tanultam, sose tudtam, mikor készül el egy étel, ezért 5 percenként megkóstoltam. Mostanában viszont egyáltalán nem kóstolok meg semmit, ha nagyon úgy érzem, hogy szükséges, valamelyik családtagommal kóstoltatom meg. Ennek ellenére a kuktával a mai napig nem barátkoztam meg. Pedig sokkal gyorsabban elkészül benne az étel. Gulyáslevest szántam ebédre, csak délelőtt olyan sokáig tartott a vásárlás, nem sok időm maradt. Gondoltam, itt a megfelelő alkalom. Mivel nem nagyon szeretem a marhahúst, ezért én sertéslapockából készítettem.
Gulyásleves
60 dkg marhalábszár (sertéslapocka v. -comb)
1 nagy fej hagyma
olaj
2 teáskanál pirospaprika
köménymag, só
60 dkg krumpli
2 tojás
liszt
A húst kockákra vágtam. A hagymát aprítógépben összeaprítottam és 3-4 ek. olajon megdinszteltem. Ezt a kuktában tettem. Láttam más receptekben, hogy másik lábosban dinsztelnek, pirítanak, de ennek szerintem csak még egy koszos edény az eredménye, értelme nagyon nincs. Anyu is így csinálta mindig. A kuktát levettem a tűzről és elkevertem benne a pirospaprikát. Hozzáadtam a húst, pár szem köménymagot, sóztam és nagylángon addig kevergettem, amíg a hús mindenhol kifehéredett. Ekkor ráöntöttem 3 liter vizet és lezártam a kuktát. Nagy lángon hagytam addig, amíg a kukta elkezdett sziszegni-pöszörögni. Innentől számolva a legkisebb lángon főztem 20 percen keresztül. Közben megpucoltam a krumplit és kockára vágtam. A 20 perc letelte után eloltottam a gázt és kiengedtem a gőzt a kuktából a szelepen keresztül. Hozzáadtam a krumplit. Újra forraltam, és most már csak 10 percig főztem kislángon. Közben a két tojást egy kevés sóval felvertem és annyi lisztet adtam hozzá, hogy jó kemény galuskatésztát kapjak. Újra kinyitottam a kuktát és most már fedő nélkül forraltam fel. Kis lyukú nokedliszaggatóval beleszaggattam a levesbe a galuskát és pár percig még forraltam, mielőtt végleg eloltottam volna alatta. Zöldséget nem szoktam tenni a gulyáslevesbe.
Kommentek