Tegnap mégsem újabb adag kürtőskalács készült, hanem szalagos fánk. Pont jó volt a gulyásleves után. Sokáig nem tudtam kelt tésztát készíteni, így fánkot se. Azt hittem, valami különleges ügyesség kell hozzá. Már a kidolgozása is! Anyu mindig tálban dagasztotta a kelt tésztát, valami különleges technikával. A tenyerét felfordítva a tészta alá tette és az ujjaival, körkörös mozdulatokkal nagyon gyorsan csodálatos kelt tésztákat dagasztott. Akárhányszor megpróbálkoztam ezzel a technikával, mindig begörcsölt a kezem, ráadásul az összes tészta is rám ragadt. Szerencsére tanultam más módszert egy cukrásztól, aki a munkapulton dolgozta ki a tésztát. És persze ma már itt van a gép, ami a nehéz munkát elvégzi.
Szalagos fánk
50 dkg liszt
kb. 2 dl langyos tej
3 ek. cukor
6-7 cl. étolaj
3 tojássárgája
2,5 dkg élesztő
kb. 1 liter olaj a sütéshez
vaníliás porcukor
A hozzávalókból közepes keménységű kelt tésztát készítettem a kenyérsütőgépben. Szokásos módon a lekapcsolt gépben duplájára kelesztettem. Másfél ujjnyi vastagra kinyújtottam és kiszaggattam. Mivel ekkora méretű pogácsaszaggatóm nincs, ehhez a művelethez egy vékonyfalú poharat szoktam használni. Ezután letakarva hagytam még húsz percet pihenni. Közben az olajat felmelegítettem. 
Sok olaj kell, nehogy a fánk az edény aljára érjen és megégjen. Nem szabad nagyon forróra melegíteni az olajat, mert akkor túl hamar barnul a fánk és nyers marad a közepe. Ha viszont nem elég meleg, megszívja magát olajjal. Ez ellen kevés alkoholt szoktak a tésztába tenni. A fánkok közepét az ujjammal óvatosan benyomkodtam felülről. Először a felső részükkel alulra tettem a fánkot az olajba és kis lángon fedő alatt sütöttem pár percig. 
Amikor ez az oldala megsült, megfordítottam és most már nagy lángon, fedő nélkül sütöttem a másik oldalát, ugyancsak pár percig. Ez a módszer nagyon jó arra, hogy ne égjen meg a fánk, de ne is szívja meg magát olajjal. És persze így lesz szép szalagos a fánk. A kisült fánkokat még forrón megszórtam vaníliás porcukorral.
Kommentek